img

Jogsegélyszolgálat

TÁJÉKOZTATÓ A VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁSRÓL ÉS A REHABILITÁCIÓRÓL

Milyen céllal készült a tájékoztató füzet és milyen segítséget nyújt a CMH Polgári Egyesület Jogsegélyszolgálata?

A tájékoztató füzet azzal a céllal készült, hogy az érintettek számára útmutatóként szolgáljon a vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban. A kiadvány az alapinformációkat tartalmazza, személyre szabott tanácsadás a CMH Polgári Egyesület 2012. január 23-án induló Vagyon-visszaszármaztatási és Rehabilitációs Jogsegélyszolgálatnál lesz elérhető.

Milyen vagyonelvételi módokra terjed ki a visszaszármaztatás és a kárpótlás lehetősége?

Az agrárrefom, az államosítás (nacionalizáció) és a zár alá vétel (szekvesztráció), továbbá a Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényben felsorolt egyéb jogszabályok alapján, 1945. március 9. után meghozott államosítási aktusokkal elvett és össznépi, állami, társadalmi és szövetkezeti tulajdonba került vagyon igényelhető vissza. Visszaigényelhető továbbá az 1945. március 9. és 1968. február 15. között alkalmazott kisajátítási jogszabályok útján kisajátított (expropriált) vagyon. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási jog kiterjed a vagyonelkobzás (konfiskáció) útján elvett vagyonra is, amennyiben rehabilitálták a volt tulajdonost.

Hogyan igényelhető vissza a vagyonelkobzás (konfiskáció) útján elvett vagyon?

A vagyonelkobzás (konfiskáció) útján államosított vagyon visszaigénylése esetén, a kérelmezőnek mellékelnie kell a volt tulajdonos rehabilitálást kimondó bírósági döntést, vagy egy olyan igazolást, amely a rehabilitálási eljárás megindítását igazolja. Ezen személyi kör esetében a vagyon-visszaszármaztatási eljárás a rehabilitációs eljárás befejeztével kerül lefolytatásra. A vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló 2 éves határidő miatt, mindazoknak, akik elkobzott (konfiskált) vagyon tekintetében kívánnak vagyon-visszaszolgáltatási igényt érvényesíteni, az elkövetkező két évben meg kell indítaniuk a rehabilitációs eljárást.

Visszaigényelhető-e a második világháború során a magyar vagy német hatóságok által elvett vagyon?

Minden olyan vagyontárgy visszaigényelhető, amelyet a német vagy a magyar hatóságok vettek el az eredeti tulajdonosuktól a háború során, amennyiben a háború után szerb (jugoszláv) állami tulajdonba került át.

Ki igényelheti vissza az elvett vagyont?

Az elvett vagyon visszaigénylésére és kárpótlásra jogosult:

o a vagyon belföldi állampolgárságú volt tulajdonosa, halála esetén törvényes örökösei;
o külföldi állampolgárságú természetes személy (és törvényes örökösei), amennyiben az állampolgársága szerinti állam tekintetében fennáll a viszonosság (reciprocitás);
o alapítványi vagyon esetén, a vagyonjogi jogsérelmet elszenvedett alapítvány jogutóda.
Amennyiben az örökösök között öröklési jogvita áll fenn, a vagyon-visszaszármaztatási eljárás a jogvita bírsági lezárását követően kerülhet lefolytatásra.
Ki nem igényelheti vissza az elvett vagyont?
A vagyon-visszaszármaztatáshoz és kárpótláshoz fűződő jog nem illeti meg:
o azt a külföldi állampolgárságú természetes személyt és törvényes örököseit, akinek kárpótlását nemzetközi szerződés alapján másik állam vállalta át;
o azt a külföldi állampolgárságú természetes személyt és törvényes örököseit, akit nemzetközi szerződés megkötése nélkül részesített másik állam kárpótlásban vagy ismerte el kárpótláshoz fűződő jogát.

Részt vehetnek-e a vagyon-visszaszármaztatásban a Magyar Honvédségben szolgált vajdasági magyarok és örököseik?

A Magyar Királyi Honvédségben szolgált vajdasági magyarok (és örököseik) minden korlátozás nélkül részt vehetnek a vagyon-visszaszármaztatási folyamatban, amennyiben nincs a volt tulajdonos ellen háborús bűnök elkövetése miatt született elmarasztaló ítélet vagy felelősséget megállapító más döntés. A második világháború után háborús bűnösnek nyilvánítottak számára nyitva áll a rehabilitációs eljárás lehetősége, amely során a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy a bűnösséget megállapító akkori ítéletek és döntések megalapozottak voltak-e. Amennyiben az elmarasztaló döntések megalapozatlannak bizonyulnak, abban az esetben a bíróság rehabilitálja a volt tulajdonost és ezáltal megnyitja a vagyon-visszaszármaztatás lehetőségét.

Visszaigényelhetik-e vagyonukat a kollektíve háborús bűnösnek nyilvánított csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok?

A csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok vagyonelkobzás (konfiskáció) útján elvett vagyona esetében a vagyon-visszaszármaztatási igény érvényesítésének feltétele a volt tulajdonos rehabilitálása. A kollektív bűnösség elve alapján háborús bűnösnek nyilvánítottak számára a Rehabilitációs törvény egy egyszerűsített rehabilitációs eljárást irányoz elő.

Mit kell tartalmaznia a vagyon-visszaszármaztatási kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell a volt tulajdonosra vonatkozó adatokat, az elvett vagyon adatait és annak leírását, a volt tulajdonos tulajdonjogának igazolását, a vagyonelvételi aktusra, az elvétel jogalapjára és az elvétel idejére vonatkozó tényeket, a kérelmező adatait és a volt tulajdonoshoz fűződő jogi kapcsolatát. A kérelemhez mellékelendő, a törvény által részletesen előírt dokumentációt (anyakönyvi kivonatokat, kataszteri kivonatokat, az államosítási okiratot, hagyatéki végzést) eredeti vagy hitelesített másolat formájában kell benyújtani.

Miért küldte vissza a Köztársasági Vagyonjogi Igazgatóság a korábban beadott dokumentációt?

Az elvett vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről szóló 2005-ben elfogadott törvény célja az volt, hogy összegyűjtse, illetve nyilvántartásba vegye a visszaszármaztatásra váró vagyont. A törvény kimondta, hogy a vagyon-visszaszármaztatáshoz és kárpótláshoz fűződő jogról és az eljárás menetéről egy külön törvény rendelkezik majd. A vagyon-visszaszármaztatás és kárpótlás módját és folyamatát szabályozó Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény alapján a Köztársasági Vagyonjogi Igazgatóság a benyújtott dokumentációt postai úton ajánlott küldemény formájában köteles visszajuttatni a visszaszármaztatási igény bejelentőjének. A visszajuttatott dokumentumok felhasználhatók a vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtásakor.

Mikortól meddig adható be a vagyon-visszaszármaztatási kérelem?

A vagyon-visszaszolgáltatási kérelmek a beadására vonatkozó nyilvános felhívás meghirdetését követő két éven belül adhatók be. A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség várhatóan 2012. februárjában jelenteti meg a felhívását, amellyel kezdetét veszi a kétéves kérelembenyújtási időszak.

Hol kell benyújtani a vagyon-visszaszármaztatási kérelmet?

A kérelmet a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség területi kirendeltségeihez kell benyújtani postai úton. A kérelmek átvételére, Vajdaság területén, 35 kijelölt postahivatal lesz jogosult.

Milyen költségek terhelik a vagyon-visszaszármaztatási kérelem benyújtóját?

A vagyon-visszaszármaztatási eljárás költségei a kérelmező terhelik. A kataszteri kivonatok kiadása díjmentes. Amennyiben földmérő igénybevételére van szükség, a földmérői szolgáltatás költségét a kérelmező viseli. A vagyon-visszaszármaztatatás útján történő vagyonszerzés és kárpótlás adómentes, valamint a közigazgatási- és bírósági illetékmentes.

Milyen határidőn belül kell elbírálni a vagyon-visszaszármaztatási kérelmet?

A törvény értelmében a hatóság a kérelmet a beadásától számított 6 hónapon belül, különösen összetett ügyek esetén a beadástól számított 1 éven belül köteles elbírálni.
Milyen ingatlanok igényelhetők vissza?
A törvény alapján az építési telkek, a mezőgazdasági földterületek, az erdők, a lakó- és üzletházak, valamint a lakások és üzlethelyiségek, továbbá a törvény hatálybalépésének napján meglévő egyéb épületek igényelhetők vissza.

Milyen ingóságok igényelhetők vissza?

A vagyon-visszaszármaztatási jogosultság az ingóságok közül a törvény hatályba lépésének napján fellelhető kulturális javakra, nagy értékű és különösen nagy értékű kulturális javakra, továbbá mindazon ingóságnak minősülő vagyontárgyra terjed ki, amelyekről az állam nyilvántartást vezet (pl. gépjárművek).
Hogyan változik meg a visszaszármaztatott ingatlan bérlőjének jogi helyzete?
Amennyiben a visszaszolgáltatott ingatlanon bérleti jogviszony áll fenn, a visszaszolgáltatást követően a bérlő a bérleti szerződés lejártáig, de legfeljebb három évig változatlan feltételek mellett használhatja az ingatlant. A visszaszolgáltatott ingatlan bérleti díja az új tulajdonost illeti meg. A bérleti jogviszony ideje többéves ültetvények esetében legfeljebb 20 év, szőlő esetében legfeljebb 40 év lehet.

Mit jelent a természetbeni kárpótlás?

A törvény a természetbeni kárpótlás elsőbbségét irányozza elő. A természetbeni vagyon-visszaszármaztatás az elvett eredeti vagyontárgy visszajuttatását jelenti a volt tulajdonosnak vagy örököseinek. Amennyiben a természetbeni vagyon-visszaszármaztatás a törvényben meghatározott okokból nem lehetséges, a volt tulajdonos (és örököse) értékpapír formájában és pénzben történő kárpótlásra jogosult. A törvény a termőföld és az erdők esetében lehetővé teszi a csereingatlan útján történő kárpótlást, amennyiben a visszaigényelt földterület komaszáció (tagosítás) tárgya volt.

Melyek a természetbeni vagyon-visszaszármaztatás alóli kivételek?

Alapelvként rögzíti a törvény azt az általános szabályt, amely szerint egyetlen olyan vagyontárgy sem szolgáltatható vissza, amelynek tulajdonjogát a jelenlegi tulajdonosa az elvétel után az államtól jogszerű tulajdonszerzés (pl. privatizáció) útján szerezte meg. A törvény emellett jó néhány kivételt irányoz elő a természetbeni visszaszármaztatás alól. A kivételek általában a vagyontárgy jellegéből, illetve a jelenlegi tulajdonos státuszából adódnak (Pl. nem szolgáltathatók vissza az állami, a tartományi, a helyi önkormányzati és a helyi közösségi szervek által használt épületek, az egészségügyi, oktatási, kulturális és tudományos intézmények által használt ingatlanok stb.). A múzeumok és galériák gyűjteményeinek részét képező, valamint a különösen nagy értékű műemlék ingatlanokhoz tartozó ingóságok sem szolgáltathatók vissza.

Mit jelent az értékpapír útján történő kárpótlás?

Mindazok kérelmezők esetében, akiknél a törvény alapján a természetbeni vagyon-visszaszármaztatás nem lehetséges, a kárpótlás pénzben és államkötvény formájában történik. Amennyiben az eredeti vagyontárgy nem lesz visszaszármaztatható, a megítélt kárpótlási összeg 10%-a (legfeljebb 10.000 euró) a vagyon-visszaszármaztatási kérelemnek helyt adó végzés jogerőssé válása után haladéktalanul kifizetésre kerül. A kárpótlás fennmaradó része 15 éves futamidejű államkötvények útján kerül kifizetésre. Az államkötvények kibocsátása 2015. január 1-jén veszi kezdetét. A 65 évesnél idősebb jogosultak esetén a kötvények lejárati ideje 10 év, 70 éves kor felett 5 év lesz. A kérelmezőt megillető államkötvények értéke euróban kerül meghatározásra.

Milyen esetekben indítható rehabilitációs eljárás?

Akit politikai, vallási, nemzeti vagy ideológiai okokból életétől, személyes szabadságától megfosztottak vagy más jogsérelem ért a törvény hatályba lépést megelőzően, rehabilitációs eljárást indíthat. A rehabilitált személyt (bizonyos esetekben a hozzátartozóit is) a rehabilitációs törvényben meghatározott anyagi jóvátétel illeti meg. Amennyiben a jogsérelem vagyonelkobzás (konfiskáció) útján következett be, a vagyon-visszaszármaztatás feltétele a sikeresen befejezett rehabilitációs eljárás.

Ki nyújthatja be a rehabilitációs kérelmet?

A rehabilitációs kérelem benyújtására jogosult:
o aki a jogsérelmet elszenvedte;
o a jogsérelmet elszenvedett személy halála esetén, hozzátartozója, törvényes és végrendeleti örököse, továbbá az a jogi személy, amelynek a jogsérelmet elszenvedett tagja, illetve alapítója volt;
o az emberi jogok védelmével foglalkozó jogi személy;
o különösen súlyos jogsérelem esetén az ügyész.

Mikortól meddig adható be az új törvény alapján a rehabilitálásra vonatkozó kérelem?

A rehabilitációról szóló új törvény 2011. december 15-én lépett hatályba. A törvény életbe lépése óta a rehabilitációs kérelmek az új törvény rendelkezései alapján adhatók be. A rehabilitálásra vonatkozó kérelem a törvény hatályba lépésétől számított 5 éven belül nyújtható be.

Mit kell tartalmaznia a rehabilitációs kérelemnek?

A rehabilitációs kérelemnek a rehabilitálását kérelmező személy adatait, az elszenvedett jogsérelem leírását és a kérelem megalapozottságát alátámasztó tényeket kell tartalmaznia. Amennyiben a rehabilitációs eljárást jogi személy indítja, a kérelem beadásakor mellékelni kell a rehabilitálását kérelmező, halála esetén valamely hozzátartozója hitelesített beleegyezését az eljárás megindításába.

Mi történik a korábbi rehabilitációs törvény alapján beadott kérelmekkel?

A korábbi rehabilitációs törvény alapján indult eljárások a korábbi törvény rendelkezései alapján fejeződnek be. A rehabilitált személyeket és hozzátartozóikat az új rehabilitációs törvény alapján megillető jogosultságok, a korábbi törvény alapján rehabilitáltakat is megilletik.

Milyen költségek terhelik a rehabilitáció kérelem benyújtóját?

A rehabilitációs eljárás költségmentes.

Milyen típusai vannak a rehabilitációs eljárásnak?

A törvény kétféle rehabilitációs eljárást ismer: a törvényi (vagy törvény erejénél fogva történő) rehabilitációt és a bírósági rehabilitációt. A törvényi rehabilitáció és bírósági rehabilitáció is kérelemre induló eljárások, azzal, hogy a törvényi rehabilitáció lényegesen egyszerűbb és gyorsabb. A kollektíve háborús bűnösnek nyilvánított csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok törvényi rehabilitációja során a bíróságnak egyrészről azt kell megvizsgálnia, hogy a rehabilitálást kérőnek Csúrogon, Zsablyán vagy Mozsoron volt-e lakhelye a jogsértés idején, másrészről, hogy nem veszítette-e el a jugoszláv állampolgárságát. Harmadrészről a bíróság ki kell, hogy kérje az illetékes ügyész véleményét arról, hogy a rehabilitálást kérő ellen van-e olyan egyéni ítélet, más elmarasztaló döntés vagy egyéb bizonyíték, amely azt valószínűsíti, hogy háborús bűnöket követett el. Amennyiben az ügyész véleménye szerint bizonyítható a rehabilitálást kérő egyéni felelőssége, abban az esetben az eljárás a bírósági rehabilitáció szabályai szerint folyatódik, amely egy összetettebb és hosszadalmasabb eljárást jelent.

Hogyan zajlik a rehabilitációs eljárás?

A rehabilitálásra vonatkozó kérelmet a kérelmező lakóhelye (jogi személy esetében székhelye) vagy a jogértés helye szerint illetékes felső bíróságoz kell benyújtani. A rehabilitációs eljárás a peren kívüli bírósági eljárás szabályai szerint zajlik. A rehabilitálásról szóló végzéssel a bíróság semmissé nyilvánítja az elkövetett jogsértés, illetőleg jogsértő döntés valamennyi jogkövetkezményét. A rehabilitált személy büntetlen előéletűnek minősül. A rehabilitálásról szóló végzés ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül nyújtható be fellebbezés az illetékes fellebbviteli bírósághoz.

Kit terhel a rehabilitációs eljárásban a bizonyítás kötelezettsége?

A bizonyítékok és egyéb releváns adatok összegyűjtése a bíróság feladata. Az illetékes állami szervek 60 napon belül kötelesek a bíróság ezirányú megkeresésének eleget tenni. A Rehabilitációs törvény nem tartalmaz és nem is tartalmazhat kivételt a büntetőügyekben az államot terhelő bizonyítási kötelezettség alól, így a második világháború során vagy után született bűnösséget megállapító ítélet vagy döntés megalapozottsága tekintetében a bizonyítási kötelezettség az államot terheli.

Milyen anyagi jellegű jóvátétel illeti meg a rehabilitáltat és hozzátartozóit?

A rehabilitált személyt és hozzátartozóit a törvény alapján anyagi jellegű jóvátétel illeti meg. A konkrét esetekben érvényesíthető jóvátétel formája az elszenvedett jogsérelem jellegétől, továbbá a rehabilitált személy és hozzátartozója közötti rokonsági foktól függ. A törvény a következő jóvátételi formákat ismeri: a nyugdíjjogosultság szempontjából a szabadságvesztés idejére számított kétszeres szolgálati időt, a havi pénzbeli járadékot, az egészségbiztosítási jogosultságot, az elvett vagyon visszaszármaztatásához fűződő jogot és a rehabilitációs kárpótlást.